ESZTER ILKA-CSÍKSZEREDÁBAN: MUNKA

Biztosan sokakban felmerül a kérdés. Mit is csinálok itt tulajdonképpen, s egyáltalán itt hogyan megy a munka, meg az építészeti tervezés...

Nos..

Kisebb megrendelések családi házak,ravatalozók, emlékművek, bővítések, átalakítások, EU-s pályázattal kapcsolatos projektek (óvoda,iskola, faluközpont,stb..). Ezek magyar megrendelők, s ha önkormányzati munka, itt Székelyföldön az is magyar megrendelés. A kivitelezés is magyarul folyik, számos kivitelező cég van itt Csíkszeredában is. Szóval minden minden magyar, kivéve a műleírás, és a hatósági engedélyekhez szükséges dokumentáció,mert az román nyelven folyik. Tehát itt az építész tervező magyarul gondolkodik, sőt, a szaknyelve is magyar, csak a papírok miatt vált románra, és akkor elő kell venni a román szaknyelvet. Ami nem egyszerű, mert a székely hétköznapjaiban magyarul beszél, legtöbbje a munkája miatt is. Tehát ez olyan, mintha nekünk otthon egyszercsak szlovákul vagy szerbül vagy osztrák németül kellene dokumentációt nyomatni..

Nyilván más a helyzet, ha az ember egy olyan városba tervez, ahol pl.románok vannak többségben, de a székelyekre ez nem igazán jellemző, ahogy látom.

Amit itt meg kell szokni, hogy a székely mindent tud, sőt, ha meg kell oldani valamit nem ijed meg, kitalálja,megoldja. Így van ez akkor is,ha építkezik... Hallgattam én már itt az irodában elég sok szaftos tárgyalást, s igazából az építésznek igen tapasztaltnak kell lennie, hogy egy nyakas magánmegrendelő feltétel nélkül megbízzon benne! S a nyakas nem azt jelenti, hogy minden hülyeséget kitalál, hanem józan paraszti eszével gondolkodik,ezért van ötlete...

S tényleg nagyon sokan építenek pl.családi házat. Ügyesen belefognak, pénzt teremtenek hozzá, s igen jó stílusban fel is húzzák. Ahogy újabban otthon is a legtöbben már építkeznek inkább, minthogy a városok legközepén kis lakást vegyenek.

Az élet ugye ahogy már írtam,egy ilyen méretű városban más fordulatszámmal megy. Ilyen az irodai élet is. Mi most ketten vagyunk a főnök meg én, egy kb.12m2-es irodában, főleg azért, mert egy egész hatalmas tetőtér áll építés alatt, ahová több tervezőiroda fog költözni. Eleinte furcsa volt ezt megszoknom, sosem voltam ennyire pici irodában, ahol csak asztal van,meg lámpa,meg fénymásoló, meg egy vízforraló. Ennek is megvan a hangulata, meg az előnye, hogy az ember csak véges ideig tud bent ülni,mert vágyok ki!

A munkák kedvesek, és kicsik. Én pl.a 20ezer m2-es szálloda és fürdő kiviteli terveiből csöppentem beléjük. Ez sem könnyű váltás, de nagyon jó! El lehet veszni a részletekben, a szabadkézi rajzokban, a faszerkezetek számomra eléggé ismeretlen világában! Modellezni a fedélszerkezeteket 3D-ben, napokig ülve egy problémán, mert napokig kell rajta ülni. S a végeredmény mindig a profi és megint egyedi csomópont! Itt pedig fa annyi van, hogy nem igaz, így minden egyes tervnek ez az alapja. Eléggé szerencsésnek érzem magam, hogy ebbe ha csak kis ideig is,de belekóstolhatok!

Az irodai hangulat nyugis. Van, hogy bejön egy bőbeszédű társtervező, s egy óra leforgása alatt elmeséli az összes sztoriját, de a projektről amiért jött,szó sem esik...:)))

Ugyanakkor nyitottak minden új technológiára, megoldásra, mert sokszor ezek hiányában sokkal bonyolultabb bizonyos problémákat megoldani.. Legtöbbször a statikusokon lepődöm meg, akik rengeteget járnak Magyarországon, s mondják hogy ide sajnos még nem jutott el ez meg ez a technológia (pl.cölöpfalazás), s akkor meglepődöm mennyire képben vannak a mi dolgainkat illetően, s persze jó látni milyen fogékonyak. Pedig ez csak egy 50ezres város...

No, dióhéjban ennyi.

Ja, dolgozom egy Makovecz házon is. Tudom, sokan ezen röffentenének egyet...Pedig..Mondjátok meg nekem, hány olyan építész van Magyarországon, akit Sepsziszentgyörgyről (kb.720km Bp-től) megkeres egy házaspár, mert csak és kizárólag tőle szeretnének családi házat.

Na, ezek a lényeges dolgok, függetlenük a tetszik/nem teszik gondolkodástól!

Itt egy jó példa (pl.árnyékoló)