AZ UTOLSÓ NAP

Igen, ez is eljött. Mikor tavaly júniusban idejöttem nem gondoltam volna, hogy még április közepén is a székely járdákat koptatom.

A Fodor-ház ahol laktam ezelőtt azért volt nagyon jó hely, mert gyakran cserélődtek ott az emberek, szállóvendégek,csoportok, rengeteg sok mindenkit ismertem meg. Ha most megkérdezné tőlem valaki melyik szálláshelyem volt a kedvesebb a Fodor-ház nyerne a belvárosi szobával szemben. Utóbbi ugyan kényelmesebb, de előbbi nagyobb élmény volt,ez kétségtelen.

Egy nap ott találkoztam egy magyarországi építésszel, aki a házat irányító pap vendége volt. Először azzal loptam be magam a szívébe hogy itt dolgozom, utána pedig azzal, hogy egykori főnökeimet milyen jól ismeri ,s nahát milyen kicsi a világ!
Ő azt mondta nekem, hogy igazán akkor lehet megismerni egy adott nép vagy közösség, jelen esetben pedig az erdélyiek és azon belül a székelyek életét, gondolkodását, érzéseit főleg nekünk magyarországiaknak, ha élünk és létezünk közöttük bizonyos ideig. Ez pedig nem azt jelenti, hogy turisták voltunk 1hétig, és ettől kezdve tudjuk mi az ábra. Nagyon megfogott ez a pár szó, vagyis "ha élünk benne".
Nem állítom hogy ennyi idő után ismerem itt az életet,az embereket, egyet tudok, nagyon sok mindent megértettem. S nem csak róluk, akiknek magyar az anyanyelve, ugyanazt az irodalmat tanulják, ugyanúgy megszenvednek igéink ragozásával az iskolában, ugyanazt a zászlót lobogtatják, ugyanazt a himnuszt danolják. Általuk megértettem végleg a saját gyökereimet, hová tartozom, s hogy mi a legfontosabb. S az is lehet,sőt, biztos vagyok benne, ha mondjuk elmegyek ugyanígy Európa bármely más országába dolgozni, akkor nem fogom ugyanígy megérteni, mert egyszerűen nem lehet!
Ha megnézzük a Nagy Magyarország térképet hogyan is csatoltak szét minket annak idején, szó szerint belülről kicsíptek egy darabot, vagyis Magyarországot. Jó kérdés, ha egy testből kivesznek egy részt melyik darab marad életképesebb? A kibányászott belső, vagy ami megmaradt lukasan? Így hát nem is szemezgetem tovább e témát, mert ebben a kérdésben minden benne van!
Az igazság, hogy végre megint egyetemista tinédzsernek éreztem magam, mikor elkezdtem tervezni azt a bizonyos kis házat. Ugyanazt a lelkesedést, energiát éreztem, s pont ugyanabban a ritmusban. Visszakaptam, amit régebben a sok hajtás kiölt belőlem, s megint él bennem az a hit, ami miatt kicsi korom óta építésznek készültem. A java pedig még csak most kezdődik, ezt biztosan tudom.
Éppen egy jó kis séta után írok most, melyet kötelességtől és határidőktől mentesen töltöttem el. Felemelő érzés volt főleg így, készülve megint a nagy útra.
Hogy lesz -e folytatás? Visszajövök-e még? Ebben a szerepben ahogyan most itt voltam, biztosan nem. Hogy másképp lesz-e, azt csak a Gondviselés tudja, én pedig kíváncsian várom mi és hogyan fog alakulni a jövőben!
Az is jó kérdés mi lesz ezzel a bloggal? Most biztosan befejeződik egy időre. Egy fejezet véget ért, de kezdődik újabb helyette, igaz-e? Az is lehet így marad meg az örökkévalóságnak, ezzel az utolsó bejegyzéssel.
Mindenesetre házaim fognak megépülni itt Székelyföldön a Hargita szívében!

Búcsúzom a székelyekkel:
A székely és a fia fát vágnak. Egyszer csak a fiú véletlenül levágja az apja egyik lábát a baltával.
Mire a székely:
- Édes fiam még egy ilyen és seggberúglak!

Illetve egy tipikus székely vs. magyarországi összeállítással:

SZÉKELY LOCSOLÓS

" Húsvét másnapján egy a kívánságom,
legyen rúzsfoltos mind a két tojásom!"

MÉRGELŐDÖM

Azért ez érdekes,hogy milyen események váltják ki az emberből,hogy megint írjon...
Mondjuk jó pár napja készülök erre kellemes témával,de a ma reggel....

Jó pár hónapja fizetni kell a parkolásért a belvárosban, ezért általában a könnyen elérhető nem fizetős helyeket választom,főleg azóta,hogy bent lakom a belvárosban. A kocsit csak kint tudom hagyni az utcán. A házunktól 50m-re már kezdődik a nem fizetős zóna, szóval logikus hogy ott parkolok,így nincsen parkolóbérletem sem.
Tegnap este parkolóidőzónán kívül értem vissza a városba, hát megálltam az iroda előtt, majd utána még sört is ittam, így gondoltam majd reggel 8előtt kijövök és átállok a kocsival.
Hát nem elfelejtettem? DE!!!
Ettől kezdve persze csak magamat hibáztathatom a büntetésért...., de azért a körülményekről és az eljárásról azért csak pötyögök pár sort...
A legkellemetlenebb, hogy egy brutális méretű kerékbilincset nyomatnak a kocsira, egy hatalmas öntapadó cetlivel az ajtóra. Csak a hülye nem veszi észre a több ezer járókelő közül, hogy te arcátlan szabályokat szegtél meg. Aztán fel kell hívnod telefonon a rikítómellényes pasikat,hogy jöjjenek már hozzád ide és ide,és nem viccelek 3500ft fejében engedjenek utadra. Amíg odaérnek és állsz a kocsi mellett szinte mindenki,de mindenki aki melletted elmegy,jól végigmér, látja a bilincset, meg hogy vársz, ha pl.magyarországi rendszámod van az +1lúzerségi pont.:)))). Ezalatt a pár perc alatt jó pár ismerőssel találkozol, mindenki jól megmosolyog hogy "bilincset kaptál" és ezt ki is mondja ilyen arccal, amúgy is sokan ismerik látásból a verdát,mivel napi 24órában a belvárosban áll. Tudom milyen ez,én is megjegyzek sok autót,amelyiket sokat látom. Mindezek után úgy érzed, hogy a bilincsbevert idő alatt már a fél város látta a te szabálysértésedet,mindenki erről beszél és mindenki tudja és hogy meg lettél bélyegezve.:)
Aztán meg méltóztatnak érkezni a City Parkingos emberek egy autóval, 2fő!, miután vártál rájuk egy ideje, mert ugye a szomszéd utca nagyon messze van, és sokára tart ideérni miután beszéltél velük.
Megállnak a nagy feliratú kocsival a tied előtt, így már messziről is mindenki láthatja mit csináltál, kitöltenek egy nagy a4-es papírt, és még a személyi igazolványt is elkérik, majd bezsebelik a 3500ft-ot, amúgy szerintem Miskolcon is ugyanennyi, a különbség, hogy ez egy 40ezres város.
Ott állok még mindig, 2pasi sertepeltél ott egy bilinccsel csak azért, mert reggel 8kor elfelejtettem áttenni az autót, ekkor már különösen megbámul mindenki aki arra jár (külön megnézték a rendszámomat), ami borzasztóan ingerelt, főleg miután a kicsi piros helyes bilincset leszerelő pasi aszongya nekem: "Legalább újfajta bilincset tetszett kapni!", ekkor még nem voltam humoros kedvemben, így csak annyit mondtam, hogy engem ez most momentán nem tud érdekelni, szegény fickó el is hallgatott, miután a szemembe is belenézett, aki ismer tudja milyen mikor mérges vagyok, de leginkább megszégyenítve éreztem magam, ami nagyon-nagyon rossz érzés volt, mivel egyáltalán nem állt szándékomban szabályokat megszegni, a parkolási díjakra amúgy is érzékeny vagyok,még egy perccel sem szeretem túllépni amit kifizettem, mert tanultam a magyarországi esetekből,főleg a miskolciakból,hogy az előírt 5, illetve 10 perces türelmi időtúllépést egyáltalán nem tartják be az ellenőrök, és rögvest céduláznak. Az alkalmat megragadva mondtam is az ipséknek egyből,hogy javaslom vezessék be a csekkes rendszert mert az kevésbé megalázó (bár ezt csak most teszem hozzá), mire ő : Azt nem fizetné ki senki!(na ja, nyilván csak a pénz a lényeg)
Arra is gondoltam, most már ottmaradok egész nap azon a helyen ennyi büntetésért, de annyira sajnáltam a Hondámat azzal a piros izével, hogy inkább fizettem, és szépen átevickéltünk a jól megszokott ingyenes parkolózónába.
Azt is tudni kell, hogy jól megkérik a pénzt, cserébe télen alig takarították a parkolókat a hótól, most pedig nyakig lépegetünk a sárban-porban-mocsokban....
Ez is Csíkszereda kérem szépen, és a tanulság, hogy a cégnek kiadott parkolási rendszerből ők minden áron szépen nyereskednek, tegyék ugyan, csak ezt a rohadt bilincset el lehetne felejteni.... Akkor is ezt kapja az ember amúgy, ha pl.15perccel túllépi a bilétája idejét. S az sem elvetendő, hogy 65 vagy 100ft-ba van 1óra díja, szerintem pofátlanul sokat kérnek büntetés címén.
Most már egész megkönnyebbültem és már mosolyogni is képes vagyok ezen a történeten, szóval írni jó!
Amúgy ebben a rusnya, blokkokra néző irodaházban ahol székelünk itt van a City Parking székhelye is, úgyhogy többtényezőssé váltak a rossz érzéseim az épülettel kapcsolatban!:))))