2009. december 18., péntek

La ReVEDERE


Vödör,vagy ilyesmi a román viszontlátásra,
mert itt a tél,
mert négy napja esik,minden hófehér, s ez mint mindig most is emberré tett a szürke ködök után, s hétvégén sízünk a hargitán,
mert ez az utolsó poszt 2009ben,
mert vár Magyarország az otthonom,
mert jövök vissza jövőre még két hónapra...

KULTURÁLIS FŐVÁROS-2007


Azaz Nagyszeben,
a szász város,amiből talán egy hétvége sem elég,főleg ünnepek előtt,mikor elég jól fel van díszítve, ki van világítva. Mintha Bécsben járna az ember.
Erősen nem érződik,hogy Románia,s a héten egy konferencián a város egykori főépítésze azt mondta, hogy csapat hiányában mindaz,ami akkor felújításra került, műemlék lett, s leszabályozták a városban, szóval ez ma már nem működik mert nincs mögötte senki....Ettől minden egykori egység és szépség sérül tovább.
De félretéve a szomorkodást, túl sok lenne leírni azt a sok mindent,amit az ember látott,érzett,tapasztalt,így ezt most nem is teszem. Mert Nagyszebent egyszer mindenképp látni kell!
Bódító mák
Pirulák 200 éve
És ezzel amputáltak 200éve
Ez meg dizájn szikekészlet 200éve

Új hotel
Temető
Régi hotel

2009. december 10., csütörtök

BUKAREST

Van olyan székely,aki azt mondta, hogy minek megyek Bukarestbe nincs ott sok látnivaló. Szóval van,akinek nagyon nem a szíve csücske. Én mondjuk úgy állok hozzá általában, hogy számos európai fővárosban jártam már, és szeretem folyamatosan bővíteni a listámat. Tehát ha már Székelyföld,és innen 260km, akkor menjünk!
Igen kedves vendéglátásban és idegenvezetésben volt részem, egy szeredai és egy szentgyörgyi fiatalember személyében. Nélkülük egész bizonyosan más benyomásom lett volna a városról.
Kezdem....
Szóval Ceasescu (végre leírtam helyesen, azt hiszem) megalomán volt, s az ember eszébe az jut, milyen érdekes lett volna belelátni a fejébe, hogy mitől is volt ilyen.. Mert a sok őrültsége mellett néha azt lehet érezni, volt egy-két logikus gondolata..De csak egy-kettő. Amúgy sokfelől hallottam már, hogy kemény oka volt annak,hogy kivégezték. Nemcsak amiatt, amit és ahogy tette, hanem más "haverok" miatt is...Akik tán még ma is élnek és virulnak. Részletesen beleláthattam a román történelembe, nemcsak szavakban,de épületekben is. Tény, hogy Nikolae hatalmas dolgokat építtetett a fővárosban is, a blokkrengetegektől kezdve, a Párizshoz hasonló sugárutakon át egészen a Parlamentig....
ami egyébként a Pentagon után a második legnagyobb kormányzati épület a vliágon, megnemmondom hány m2, de brutálisan óriási, be is mentünk, megnéztünk egy pár termet. A legnagyobb függöny (lépcsőházban) 16m magas, van színházterme az épületnek amit konferenciateremnek használnak, van egy akkora terme, amiben 1200 szék van és a belmagasság vagy 10m, és ezen kívül még számos és rengeteg egyéb tér. A minisztériumok nem férnek el az épületben, mert a terem sok, az iroda kevés, ezért több más épületet neveztek ki nekik a városban. Van egy hatalmas terasz az első emeleten,ami arra a sugárútra néz, aminek legalább olyan szélesnek kellett lennie (ha nem szélesebb), mint a párizsi Champs Elysees, és van egy hatalmas körforgalma, és végig 41 szökőkút,ami a 41 román megyét jelképezi, mindez mind a parlementre tengelyezve. Szóval arról az erkélyről akart Csau integetni,dehát az épület nem készült el haláláig, mert a 80as évek végén kezdték el építeni és még ma sem fejezték be! Talán 700építész dolgozott rajta. Szóval az erkély. Mikor Michael Jacko Jackson ott járt, onnan integetett a tömegnek, s aszongya: " Hello BUDAPEST!"- kifütyülték persze...
A parlament hátuljában pedig a művészeti múzeum kapott helyet, felmentünk a tetejére, az olvasóba be, tele volt könyvvel, meg babzsákokkal, találtam egy spanyol cuccot, felolvastam a fiúknak belőle, azt mondták spanyol akcentusom van, na ez dícséret úgy érzem. S kb. 3/4 óra volt ha nem több,míg a turista parlament bejárattól átsétátlunk a múzeum bejáratához. Ez mind Csau ötlete, meg terve, amit meg is valósítottak persze giccses stílusban, mindenféle díszítésekkel, azok a termek bent pedig olyanok mint egy barokk palota, csupa arany minden, meg több tonnás csillár, mindezt csak ő magának. Vicces,hogy sosem használta,nem?
Blokkok olyanok mint bárhol máshol Romániában és Erdélyben. Blokk,ami nem szabályos mint az ungarische lakótelep, hanem díszítve, formázva van. Nagyon nem jól mutat a komor szocreálok mellett.
Egyébként többen mondták, hogy párizsias a város. Sok építész ott is tanult, és ez meglátszik. A régi épületek és a villanegyedek elég hangulatosak szerintem, és nekem tetszett az román ortodox egyházi központ is. Aztán voltunk egy elég nagy parkban, ami tényleg hatalmas, és a kerület (sector) ügyes polgármestere csináltatta, nagyon kulturált, és tele volt emberekkel, babkocsikkal, meg száguldó biciklis kicsi gyermekekkel, az idő is szép volt, Hunor mondta nekem ez a park elég meglepő Bukarestet tekintve, de neki nagyon tetszik.
Több fénypontja is volt a hétvégének, az egyik a szombati ebéd egy nagyon szép étteremben, az étel is elég jó volt, és meglepően nem is budapesti,hanem miskolci árakon, a másik pedig az esti balett az Operában, Anna Karenina volt porondon. Én egyébként nem vagyok annyira oda a balettért, de ezt nem lehetett kihagyni. Anna alakítója egészen izgalmasan (szó szerint) táncolt. A bukarestieknek is amúgy polgárpukkasztó tevékenység az opera meg a balett, ahogy a budapestieknek is.
Reggel mikor felkeltem,az ablakból pont a szemközti buszmegálló újságosbódéján akadt meg a szemem. Volt ott egy törpe is. Az összes nőt igen feltűnően megbámulta, aki elhaladt előttük. Szegény... A standon vagy 8 vagy 10féle Blikkhez hasonló pletyónapilap volt kitéve. Nagy,színes oldalak. Jött egy sötétített Audis, megállt a buszmegállóban tilosban, kiugrott az újságoshoz mindegyik (!) pletyónapilapból vett egyet, majd elment. Ezek szerint a román fekete audis legalább annyira intelligens, mint a magyar..:)

Román Építész Szövetség épülete (régi és új ömlesztve)
Ion Mincu Építészeti és Városépítészeti Egyetem (egy külön egyetem!)
Kézművesek udvara
Főváros és folyó Csau betonpartjaival
Parlament
Ajtó, mögötte 1200 szék és vagy 10 m belmagasság
Színháznak készült, konferenciaterem lett
Román "Sánzelizé" és blokkok
Múzeum bejárat
Ez a 90-es évek elején épült!Vigyázat!
Étterem
Opera Nézőtér
Nézőtér
Tánc
Szökőkutak a megyéknek
Ortodox
Villa
Park
A 89-es forradalom emlékműve, székelyesen csak
"felszúrt pityóka (krumpli)"

2009. december 2., szerda

1 DECEMBRIE

Jó napot kívánok, december elseje a nagy Románia egyesülésének vagy létrejöttének az időpontja, vagy mi, vagyis 1918. december 1.-jén Gyulafehérvérott kimondták Erdély Romániához csatolását.
Nemzeti ünnep, munkaszüneti nap.
Mi nem tettünk mást, mint bejöttünk dolgozni, mintha mi sem történt volna, a történelemben sem!
Az irodaablakból látható egyik blokk egyik ablakában hatalmas nemzeti színű lobogó,kék-sárga-piros! Ni,ott egy román lakik !..

Őszinte leszek, én csak mosolyogni tudtam, hogy milyen büszke arra itt, ami nem román, s amihez egyébként tényleg semmi köze nincsen, de még a kultúra és a nyelv szintjén sem, sehogysem, és nem is értettem mi az anyját ünnepel itt Székelyföldön, talán azt, hogy tényleg semmi köze?
Pedig én csak egy magyarországi vagyok, tehát nincs jogom ítélkezni.

Megint eszembe jutott augusztus 20.-a, meg a Szereda melletti falu, ahol mindegyik 2.házon lobogott a piros-fehér-zöld. Kis különbség…

CFR

Miercurea Ciuc - Bucuresti Nord- Miercurea Ciuc

Az a jó, hogy ez a CFR úgy hangzik,mintha a legmodernebb európai száguldó vasútvonal lenne, szerintem…. Mondjuk a MÁV hangzásához képest. Mert utóbbi inkább hasonlít a segélyből élők megmentésére szakosodott szervezet rövidítésére. Szerintem. Ellentétben a MALÉV-val, ami kifejezetten kellemes és megnyugtató hangzású, főleg, hogy repülőkről van szó. A gépekre írott-festett dizájnt pedig külön nagyon szeretem.
Sose felejtem el, mikor az ember az egyetemről hazavonatozott vagy vissza, főleg nyáron ha nem volt légkondícionálás, persze tömeg az volt, az első dolog az volt otthon, hogy ruhát váltottam, zuhanyoztam, mert „MÁV”-os lettem!:)
A románok máshogy logikáznak az IC-vel. Bukarest 261 CFR km, egészen pontosan 5!óra a menetidő, + 1 óra késés mindig. Nagyjából 20vagon, mindegyikben ül 10ember. Péntek este. A vonat már jön valahonnan. Nem számít, hogy nincs kihasználva, mindig ugyanannyi kocsit csatolnak, állítólag. A MÁV ugye úgy csinálta, hogy pl. csúcsidőben egyetemi időszak alatt, Mc-Bp vonalon harmadannyi vagont működtetett mindig mint amennyire szükség lenne, 2nappal előtte nem kaptál már rá helyet, és 10szer rájuk kellett telefonálni,hogy na, hajlandóak voltak-e kapcsolni új vagont,vagy sem, ha igen gyorsan kéreg egy heringnyi helyet!
Szóval a románok nem szarakodnak . Bukarest felé IC-vel mentem tehát, amit amúgy élveztem, mert kényelmes volt, üres, kultúrált, még LCD képernyő is volt, csak nem ment rajta semmi éppen. S nagyon régen utaztam már vonaton, főleg idegen országban, csak sajnos esti út volt, így nem láthattam a tájat, amerre még sosem jártam, köztük Brassót és Sinaiát, a síparadicsomot sem….Sebaj, majd máskor. Tényleg késett 1órát, szóval 6óra alatt 261 CFR km IC-vel..
Bukarestben pedig tetszettek nagyon a buszok, volt köztük Ikarus is, a fiúk viszont egy idő után kinevettek, szerintük túl nagyok az igényeim. Nem tettem mást, csak pl. vártunk a busz-vagy villamosmegállóban, kerestem a megállótáblát, nincs. Illetve egy icipici nehezen észrevehető valami. Kerestem a menetrend táblázatot, nincs. Kerestem kicsi térképeket, nincs. Mindezt puszta kíváncsiságból. A tizedik „Hol van a…?” kérdés után a srácok mondták mosolyogva tényleg, hogy ne legyenek ekkora elvárásaim, ez Bukarest. Valahol tényleg intelligens és alapos a magyarországi városi tömegközlekedés…
És a metró! Mindenképp ki akartam próbálni, mert nem lehet úgy elhagyni egy nagyvárost, hogy ne… Minden állomás itt is más, fényképezni tilos volt,akárcsak Tbilisiben, Grúziában. Nem sikerült kifognunk egy régi román vagont, Hunor szerint az ajtók úgy csattannak, hogy majd le esnek, csak az újabbakban utaztunk, azok egyterűek.
S képzeljétek el, külön van a földalatti jegy és a földfeletti jegy. Más-más társaság üzemelteti. Egy metróbiléta 2 lukasztásra jogosít, ára 2,5RON, kb. 170 HUF!!!!!
Csíkszeredában magyar vidéken ugye kb.50ezer ember él,ha jól tudom. Van már buszhálózat, minden megállóban látható „jel”, teljes útvonalinformáció, teljes várostérkép a vonalakkal, és menetrend táblázat. Van jó kis bérlet, 10+1 ajándékos gyűjtőjegy, sima jegy és menettérti olcsóbban mintha 2szer lukasztasz. Na. Hát ez a különbség itt város és város között.
Bukarest megérdemel egy külön bejegyzést majd, de egyvalamit azért még itt a közlekedős sztoriban, hogy megtanultam végre „rományú” köszönni, meg megköszönni, meg jó napot kívánni, hiszen itt nem volt más választásom. Csíkban ez eléggé nem megy, mert szinte nem hallok román beszédet egyáltalán. Nincs kivel gyakorolni, hacsak le nem állok a zsernyákokkal mosolyogva társalogni.
Visszafelé már gyorsvonattal jöttem, mert nem volt IC este, ugyanúgy 5óra a menetidő, minőség gusztustalansági :)))) fokozata a MÁV gyorsvonattal azonos, nem lepődtem meg. Komfort is ua., tudjátok, ha fűtenek szauna, ha nem megfagysz. :))Egy viszonylag normális képű román férfi ült még a kupéban, ő jött később, kicsit meg volt fázva, és persze szipogott orrfújás helyett, ami nem a kedvencem, félút után végre rájött, hogy sokkal emberibb, ha átül a számos üres kupék valamelyikébe. Valamelyik kicsi állomásnál bámultam ki az ablakon, és egyszercsak suhan el egy vonat, ismerős üléshuzatokkal ! , na látom a feliratot…MÁV… hú de megdobbant a szívem, aztán meg is nyugodtam, mert akármi van, úgyis hazafelé tartok, Csíkszeredába!

U.I.: Visszafelé a CFR lassúsági útmutató : 40 perc késés…

2009. november 24., kedd

KICSI KIS HÜLYE PURDÉ (CIGÁNY)

Róla is írok mindjárt,
De előbb hadd meséljem el, hogy hétvégén a háztető egyik vápáját javították mert beázik, hárman jöttek, kicsit ki is nyitottam az ablakot, mert már hallottam hogy kemény poénoknak leszek fültanúja!
Volt egy pár persze, de amin a legjobban röhögtem, hogy fent a gerincnél ültek ketten, ott tevékenykedtek, lentebb pedig az előtetőn állt a harmadik. Valamit meg kellett mérni fent, hozzá kell tenni bitang hideg volt, tehát kissé türelmetelnek voltak azért.
Na és akkor mondja a főnök lentről, hogy:
- Józsi! Mérjed meg Ferinek (fiktív nevek) a segge alól a lába fejéig a távolságot !(Feri pont a csúcsnál ült,ahonnan mérni kellett, lába pedig pont a kívánt pontnál nyugodott, s persze nem az embert mérte Józsi,hanem alatta a távolságot)...
Na és akkor a mérő Józsi kicsit ott bénázott, mire Feri:
- A húszcentisemet nehogy bémérd!
Harsány vihogás,meg az én kacajom a szobában, a munka megy tovább, s ha tudjátok, akkor mondjatok a "bémérd" első mássalhangzójába egy hosszított é-t,mintha bégetnétek, mindezt a mondatot pedig szépen egy hangszínnel, sehol sem túlhangsúlyozva, kissé nyomatékosítva a "nehogy"-ot, s igen határozottan kijelentve....Na..hát ez a székely magyar.
Kicsi purdéval meg a péknél találkoztam ma, lehetett vagy 5éves, vett egy minipizzát, igazi cigányszaga volt (és nem vagyok antiszemita mielőtt bárki hitetlen ezt gondolná), kérte melegítsék meg, erre az eladó..:
-"Meg is egyem helyetted?"- na, muszáj volt mosolyognom, s miközben kértem amit kértem már láttam furcsán figyel a kölök, vártam, mikor fog kunyizni 1lejt,meg mégegyet, s amint megkaptam a pékárut, rögtön érte nyúlt...Olyan sebességgel hogy észre sem vettem. Na,erre kapta az újabb felszólítást az eladótól, hogy hékás vagy valami ilyesmi, mire a kölök nagy ártatlanul :-JA!,- és elengedte a zacskót mint a kis ártatlan, aki véletlenül összekeverte a két zacskót úgy, hogy az övé fóliás csomagolásban volt....
Mondom én a cigány az cigány, tökmindegy melyik országban, példaértékű egységes viselkedés, az ember seholsem csalódhat bennük...
Mégegy purdés sztori még nyárról. Kávéztunk a főutcán főnökömmel, kint ültünk a teraszon, jön a kicsi purdé, adjunk neki lejt. Keményen el lett küldve, tudni kell eléggé idegesítően és pofátlanul nyomják.
Meg is sértődött a kölyök, éppen ittunk már a kávéból, főnököm bajszos ember.....
Ránéz a kis mérges cigány , majd mondja cinikus hangon:
- Magának meg szaros lett a bajusza!.....

2009. november 23., hétfő

JEGESMEDVÉK - SPORTCLUB

6-3 lett az eredmény a miskolci jegesmedvék és a csíkszeredai sportklub összecsapásban, Miskolc javára! Mondjuk ez a 2.vasárnapi meccs volt, a pénteki elsőnek nem tudom mi lett az eredménye.
Állítólag miskolc most erős, mert fehérvári ifjakat csoportosítottak oda, korcsolyáztak is mint a villám, csíkszereda meg elaludt, szerintem...Mindenesetre én a székelyek között ültem, szentségelve mikor az SC gólt lőtt,s vigyorogva,mikor a Jegesmedvék...Nem vették észre...:)
S bevallom, nem tudtam, sőt, képtelen voltam kétfelé szurkolni...Hát, ez a hazaszeretet!
Amúgy a miskolciakat folyton kiállították,mindig volt valaki 2perces büntetőben, van, hogy két pasi egyszerre, és Szereda még így is bénázott a kapunál..Nem értem..Biztos a varázsom megbénította a székelyeket, s spannolta a hazaiakat!:)))
Aztán egyikük orraesett...Vérzett, ki is vitték, elég morbid volt, hogy jöttek az emberek kaparóval,seprűvel,lapáttal takarítani.
Na itt egy videó, csak kicsit furcsa szerintem, mert felvéve lassabbnak hat,mint a vaóságban..A sárgák a Jegesmedvék, kékek a Sportclub.

2009. november 16., hétfő

NAGYVÁROS ÉS GYŐZELEM

" Mit fújsz, te majom!?"
Hangzott a mondat a Csíkszereda- Bukarest hokimérkőzésen a bírónak, a román bajnokság keretein belül. Amúgy Csíkszereda nyert...
Van egy élménye ezeknek a meccseknek, bár néha már elég furcsákat ordibálnak be, de most el kellett mennem, mert mégiscsak magyar-román összecsapás....
Be is indultak a szurkolók a lelátó alján, akik "alatt" ültek a román játékosok, el is harapóztak az indulatok....Mindenesetre nem éreztem, hogy egy ország két csapata lenne. Magyar-román meccs volt,kész..
Van egy kicsit alpári dalocska is, kis pontozással (mindenki odaképzelheti a magáét),
" Ünnepel az egész város, besz....t a besz....t a nagy főváros!", mindez az "Elől ül a masiniszta, ki a gőzöst, ki a gőzöst igazítja" dallamára....
El lehet képzelni a román játékosokat, miközben üldögélve az ordibálást, beszólongatásokat hallgatják, amit persze nem értenek (na jó néha,mikor románul kibáltak be), kölönösen hogy az olyannyira nem a legkedvencebb Székelyfölön vannak, néha azért sajnáltam őket,hiszen csak sportolnak...
Mindezek mellett lassan megtanulom felvenni a korong és a játékosok ritmusát, mármint a figyelemre gondolok. Követni... Elég látványos egy sport, nincsenek unalmas percek, folyton mozgás van..S jó hangulat,persze..Meg ahogy a korcsolya karcolja a jeget, s szünetben jönnek a jéggépek...
Kolozsvár pedig egy elég nagy város (300.000 fő talán), s rájöttem mi is hiányzik az életemből. A nyüzsgés! Párosan élvezve, persze.. Köd és eső és hasonlók, de minket ez nem zavart. Irány a mozi!, főleg hogy mióta itt vagyok én vásznat nem láttam, mert Szeredában bezárták. Végül az egyik bevásárlóközpontba mentünk, mert látni kellett az épületet...
És akkor azon gondolkodtam, hogy milyen furcsa, hogy a kolozsvári plázában is azok az üzletek vannak mint otthon (ez a megfigyelés nem a naivitásomból fakad, sok helyen jártam már a világban, de sorozatplázákban eddig csak otthon), még a mozi is cinema city, s persze a kínálat is ugyanaz. Ergo, ilyenkor érezhető igazán, hogy ezekben semmi de semmi egyedi nincs, vagy olyan, ami az adott ország kultúrájához köthető vagy abból fakad. A pénztáros is épp magyar volt, tehát tisztára mintha otthon mentem volna moziba.
Aztán pedig egy pár percig szemléltem a tömeget, először éreztem magam igazán turistának Romániában, mert rajtunk kívül semmi de semmi magyar nem volt..(ami elég ritka Csíkban valljuk be) Csak szőkített, kikészített szőröstalpú román cicák és pocakos maffiózó egyedek. A különbség csak annyi a hazai hasonszőrűekhez képest, hogy nem magyarul primitív, hanem románul.Szóval ez a globalizáció!
Hazafelé aztán teljes sötétben jöttem, s továbbra is köd és eső... Persze megint volt kalandom a bunkó kamionosokkal legyen az magyar/román. Róluk tudni kell, hogy lakott területen is 80-nal nyomulnak, hát én meg mertem az egyiket előzni az egyik faluban,mert ott legalább van közvilágítás, és nem akar lenyomni. De húzós volt a helyzet, mert igen felkapta ezen a vizet, miután elékerültem jól megnyomta a gázpedált, felnyomta a reflektort, és egyszercsak ott volt mögöttem (vaksötét és köd), és úgy éreztem magam, mint a lúzer amerikai horror pozitív hőse akit a "nagy állat" le akar sodorni. Hát kicsit gyorsítottam, mert esküszöm mögöttem volt,erre ő is gyorsított. Féltem,de tényleg... De a kis Honda nem hazudtolta meg önmagát, biztonsággal leráztuk valahogy azt a rémet, pedig én komolyan mondom nem tettem mást, mint intelligensen,szabályosan megelőztem. Már azon gondokodtam, félreállok,leállok hadd menjen el, de aztán megunta az üldözést szerencsére. Ezek után az is megvilágosodott, hogy amikor mögötte mentem , és készültem az előzésre néha ki-kikukkantva, akkor 1-2szer hirtelen befékezett, azt hittem az út miatt,mert kikerült valamit...Hát nem... Engem szivatott..
De nem kell izgulni, ez csak most volt, és hazaértem. Sajna ezekkel nem lehet mit tenni, itt a kamionos nagy Úr!
Szóval tény és való de az van, hogy Székelyföld és Magyarország között van egy ország, Románia... EZ érezhető!

2009. november 13., péntek

1 SZÉKELY MEG 1 HATTYÚ

Tegnap estéről egy történet.

Lukács megint, a homoródfürdői székely,aki fenn a hargitán lovastanyát,sípályát, panziót tart fenn, most éppen szauna-fürdőházat épít.
Valami olyasmi a sztori alapja, hogy egy állatbemutatós ember lova az ő lovastanyáján múlt ki. Lukács otthon járt a Balatonon, hát fogatott a természetőrökkel éjszaka egy hattyút. Kárpótlásul ezt szerette volna az embernek ajándékozni ide Székelyföldre a többi szárnyas mellé. Az akció sikerült, fogtak egyet be is nyomta egy tv-s dobozba. Vecsésen a rokonoknál "tisztába tette", majd átrakta egy olyan dobozba, melybe a hattyú épp belefért. Mivel szerencsétlen az egész akció miatt vadabb lett, két befőzősgumival befogta a csőrét, hogy ne csípjen. Így indultak neki hárman meg a hattyú székelyföldnek.
A határon persze már előre intézkedett telefonon, hogy bizony az ő autóját ne nézze meg senki, mert hattyút hoz Magyarországról. Szépen belebújtatták Lukács kabátjába hogy ne lássák az őrök, de az a nyamvadt hattyú csak kitolta fejét a kabát ujján... Na jólvan, csak átértek, nem volt semmi gond.
Őrült tempóban lenyomták az utat hazáig,annak rendje-módja szerint a balatoni hattyú a csomagtartóból új gazdájához került Székelyföldre a hegyekbe, más világba, ahol közel s távol egy hasonló állat sincs, de az új gazda állatsimogatót működhet, s ugye onnan nem hiányozhat..:)))

Mit gondoltok mi lett a hattyú sorsa a nagy tervek, s a hosszú út után?
Egy hétre rá elpusztult....
Na de a székely, ha kitalál valamit,akkor az úgy lesz, tűzön-vizen át is! Még ha nincs sok értelme, akkor is...:)))
(S persze ehhez a történethez kellene egy székely is,aki meséli, mert én csak a töredékét vagyok képes átadni a magam megfogalmazásában)


Ezt a kilátót ő maga tervezte és építette a sípálya tetejére (semmi köze a tervező szakmához)..Volt merszünk felmenni rá..


Ezek pedig a pálya melleti kicsi faházak, akárcsak Észak-Európában, nekem nagyon tetszenek. Belülről is csupa fa, kétszemélyes kis házak fürdővel, s azt hiszem lehet galérián is aludni