2010. szeptember 28., kedd

ÚJABB JÁTSZMÁK

Régebben tettem már említést a "játékosokról".

Mindig van újabb, bármit is tesz az ember. Nem is tudom mi a jobb dolog az életben, fiatalon összetalálkozni az örök "biztossal", vagy találkozni tucatnyi bizonytalannal a végső cél előtt. Mindenesetre az biztos, ha egyszer lesz egy kamasz lányom, és könnyes szemmel gondokkal jön haza, akkor fogok tudni neki segíteni, tanácsot adni hogyan kezelje a játszmákat.

Nyilván mint minden játszmának, a velem történteknek is két szereplője van, és az egyik bizonyosan én vagyok. Tehát én magam is befolyásolom a dolgok alakulását, kimenetelét, vagyis nem tehetem az "ellenfelet" egyedül felelőssé a végeredményért. Rendben, elfogadom.

De akkor is furcsa,hogy az ember az első percektől kezdve megérzi s látja is mint egy röntgen, hogy hol van a probléma. Miért nem tudunk akkor annak megoldására koncentrálni? Miért indulunk el és haladunk tovább azon az úton, amelyről magunk is érezzük,hogy bizonytalan? Aztán mindig megtörténnek ugyanazok a furcsaságok, megérzések, míg egyszer csak a Gondviselés minket figyelve egy nevetséges baki folytán közbeszól, s akkor pofáncsap a teljes valósággal? És aztán jön a kesergés, szomorúság, önmarcangolás. Elrontott délután, míg szépen lassan az ember egyre kevesebb idő alatt jön rá, tulajdonképpen semmi gond, ennek így kellett lennie, és még az is kiderül hogy a sors nekünk dolgozik.

Nem hiszek azoknak a párocskáknak akik híresztelik rendíthetetlen boldogságukat. Problémák nélkül nincs normális élet. Nem hiszek azoknak, akik állítólag nem veszekednek, ahol nincsenek surlódások, lopott érzelmek, másnak adott kacsintások. Nem hiszek az álembereknek.

Lassan azt is kezdem megérteni a játékosok mitől játékosok. Valahol alapvetően mindenki ilyen, csupán képesnek kell lenni időben felismerni ezt a jelenséget és kezelni a tüneteit. Akkor nem érhet minket sérelem. Az ilyen feladatokhoz nehéz felnőni, elég bölcsnek lenni.

Engem is hívtak már játékosnak mellesleg, nem is egyszer. Akkoriban nem igazán értettem, miért. Talán az is lehet, azért kapom most a magam játékosait, hogy megértsem hogyan is működnek a dolgok valójában.

Szóval köszönöm a Gondviselésnek, hogy törődik velem!

3 megjegyzés:

  1. Szia! Örülök, hogy ilyen jókat írsz! Nagyon szeretem a meglátásaidat, meg azok leírását. Mindig örömmel olvasom a történeteid. Legyen sok élményed, és írd is meg! Minden Jót Neked!!! Üdv. Zoli, Csíkszeredából.

    VálaszTörlés
  2. köszönöm.
    nem is tudom mi lenne velem, ha nem tudnám őket kiírni magamból..

    VálaszTörlés