2010. február 6., szombat

ÉJSZAKAI CSOPORTOS DORBÉZOLÁS UTÁN ALVÁS ELŐTTI EREDMÉNY, VAGYIS A MONOLÓG

Szóval.
Hosszú idő után megvalósult az a sörözés, melyre oly régóta hívtak. Vagyis a népes szeredai társasággal egybekötött. Hogy miért pont most ennyi idő után és eddig miért nem azt nem tudom, de bizonyosan megvan az oka.
Néha még mindig "hülyének" érzem magam, ha kiderül, hogy magyarországi vagyok. Nem tudom ezt sem igazán megmagyarázni, miért. Pedig én aztán tényleg büszke vagyok szülőföldemre.
Van valami, valami van a levegőben amit még soha seholsem nem éreztem a földön,csak itt.
Egy energiamezőhöz vagy egy olyan helyhez tudnám hasonlítani, ahol az ember nem érez boldogtalanságot, meg fájdalmat, meg semmi ilyesmit. Mintha láthatatlan, jótékony kis mozgó valamik vennének körül folyton, vigyázván lépéseimet, történéseimet és engem.
Egyszerűen csodálatos és egyben félelmetes hinni abban és megélni, hogy mindig minden percben minden úgy történik velem ahogy annak lennie kell.
Szóval az energiamező. Csíksomlyó meg a kegytemplom, meg a hegy, az oltár, a kengyel. Ez egy energiamező. Ezekből kevés lehet a világon, mi pedig különösen szerencséseknek tarthatjuk magunkat, mert ez a hely szó szerint a magyarok energiaközpontja.
Most biztosan sokan röhögtök bele a monitorba....
Pont ezért érzem magam hülyének, mert a magyarok nagyobb százalékának fogalma sincs arról mi ez a hely és mit jelent. Soha nem is látták, soha nem is fogják látni,de még gondolatban sem. Sokkal kevesebb energiát gyűjtenek így össze, ezáltal kevesebbet is képesek sugározni. S talán hamarabb is halnak meg. Mert aki innen kapja az energiát, az hivatott minél tovább létezni, hogy ő maga is tovább tudja adni. Mikor meghal, a megmaradt kicsit visszaadja az eredendő helynek, vagyis ennek a hegynek.
Az energia nem más, mint szeretet.
Mikor itt emberek közé ülök, érzem ezt.
Hisznek benne hogy van, hisznek benne hogy forgandó.

Nap mint nap újabb és újabb visszaigazolásokat kapok magamról. Így sokkal könnyebb megítélnem,hogy jó úton járok-e. Az utóbbi években megfigyeltem, hogy igen erősen képes vagyok vonzani másokat. Általában hasonló habitusú, tipusú embereket, akik mindig észreveszik a lényeges pontjaimat. Elég, ha csak beszélek velük öt percet. Elég ha csak fülig érő mosollyal létezem, vagy elég csak a pár perc figyelem, amit nekik szentelek. A mézesmadzag ott szokott tartóssá válni, mikor elkezdek mesélni. Magamról....
Akkor sokan találják meg bennem a számukra fontos és értékes embert. Állítólag huncut vagyok és utat mutatok az ösvény helyett,,,,igen erősen......

2 megjegyzés: