2009. november 10., kedd

KALOTASZEGI TÖRTÉNET

Már megint visszanézve írok.
Emlékszem, a rendszerváltás előtt apukám Kopenhágában volt ösztöndíjas, talán 10éves voltam akkor. Elutaztunk hozzá, anyukám,meg a nővéreim és én. Hideg volt,tél, akkor ültem először repülőn. Kelet-Berlinben szálltunk le a kicsi géppel, hófúvás volt,az orrunkig sem láttunk, s gyalog kellett bemenni az épületbe, ami nem volt közel...Majd vonatoztunk,kompoztunk egészen Dániáig. Karácsony előtt voltunk, s a legmegkapóbb élmény nekem az volt, hogy gyönyörűen feldíszített, kivílágított utcák voltak, ünnepi hangulat, boldog, felszabadult emberek... Akkor nekünk ez mutatta a különbséget, és hogy valahol van valami más.
Még októberben a vándoriskolával most éppen Kalotaszegen töltöttük a rendes őszi kirándulást. Én most jártam ott először, sajnos,eléggé elrománosodott ez a terület is. Magyaroknál szálltunk meg,magánházi szállásokban, igazi kalotaszegi tisztaszobában aludtunk. A mi portánkon egy külön házban lakott a nagymama, igazi kis öreg, erdélyi nénike. Négyen voltunk ott lányok, rögtön szóba elegyedett velünk. Örült, hogy ott vagyunk, hogy a magyar fiatal lányok ide jönnek hozzájuk... Mesélt,mesélt, majd egyszer csak elérzékenyül,hogy amikor ő először járt Magyarországon talán tizenakárhány éve, akkor az első az volt, hogy letérdelt és megcsókolta a magyar földet!, s miközben mesélt, ....sírt...
Én egy árva szót sem tudtam szólni.
Mert a rendszerváltás után mi is felszabadultunk a bilincsek alól (sajnos csak egy időre), s mehettünk nyugatra nem csak Kelet-Berlinbe (jajdejó), de ők, legtöbben, trianon óta először láthattak anyaországi földet.
Most ez mutatja a különbséget,s hogy valahol van valami más.. persze örüljünk azért, mert ma már ugye nincsenek határok, de a helyzet sokszor annál rosszabb, mert sokszor mi saját (belső) magunk vagyunk a határai a dolgoknak.
Kalotaszegen főként református templomokat néztünk meg, s sikerült eljutni Kós Károly Varjúvárához is, Sztána mellé, ez az ő saját nyaralója, ma már négyfelé van osztva belül, s annak módja szerint leszármazottai tulajdonában van. Pont ezért nem sikerült bejutni, mert 4embert kellene felkutatni a kulcsokért, s nehezen elérhetőek.
Klasszikus Kalotaszeg
Harangtorony belülről
Varjúvár
Harangláb csomópont
Beceneveket érdemes elolvasni

1 megjegyzés: