ESZTER ILKA-CSÍKSZEREDÁBAN: BLOG..és megjegyzés

Van, aki azt mondta nekem, egy utazós blog is csak addig tart, amíg újdonság minden. Igazából nagyon nehéz nekikezdeni egy ilyennek, és dönteni, hogy felvállalom magam és a gondolataimat, leírom, közkinccsé teszem. Nekem jól esik,ha bárki bármit megjegyez, válaszol, mert látom, talán értékes,amit leírok. Nyilván azért teszi ezt,mert rám kíváncsi, s amikor azt tapasztalom valaki mindenképp ellent akar nekem mondani, akkor nem értem miért is olvas. Hogy magát idegesítse? Mert engem nem zavar az sem, ha vitázik.. Tegye. Elfogadom, hogy más és nem ért meg. De akkor nekem miért is kellene őt megértenem? Hiszen ez az oldal az enyém...

Szóval az ihlet nem múlik,úgy tűnik.. Mindig van mit írnom. S nem lehet megunni sem. Mert amikor bent ülök itt, a blokkok között, engem az is el kezd tölteni,ha kilépek az irodaház ajataján. S az sosem ugyanaz, sem a levegő,sem az idő, sem a táj... Itt pedig Csíksomlyó. A magyar nép lelki közponjta. Olyan ez, hogy az ember már tudja mi az itteni otthon.

Így a múltkor is ráböktem a térképre. Csíkszentmihály- Büdösfürdő. 600-ról 1250m-re fel, bicajjal. Megint nem tudtam hová indulok,mit vállalok, ráadásul későn indultam, fenyegetett a sötétedés. Úgyhogy életemben először feladtam, a cél előtt kb.1,5km-rel, miután megtettem vagy 12-13km-t hegynek fel,s elfáradtam. Kavicsos út vezet a fürdőhöz, ami ma már nem igazán működik, de számos forrás található ott, természetvédelmi terület, számtalan ritka növénnyel. Az egykori medencékből ma is megvan egy pár romosan. De az addig megélt élmény és táj kárpótolt minden fáradtságért, mert megérte felmenni. Gyönyörű fenyvesek, csöndes patakok, piknikező emberek, sejtelmes erdők.Fent 1150 m-en pedig fantasztikus kilátás a környező hegyekre, amit fényképezővel nem is lehet visszaadni.

Gyorsan indultam is lefele,mert jött az est. S lent ott várt a naplementében száguldó lovasszekér a mezőről, és az alkonyba forduló falu a maga megdöbbentő csűrjeivel,házaival.

Így indult